A visszeresség nagyon gyakran nem okoz fájdalmat. Sokak számára csak esztétikailag zavaró, emiatt rejtegetik lábukat a kíváncsi felnőtt és gyermek szemek elől. Egyesek ápolatlannak érzik magukat emiatt. Ennek kiküszöbölésére kénytelenek kényelmetlenségeket is felvállalni. Sötét színű, erősebb szövésű és így gyakran meleg harisnyát hordanak, csak nadrágban vagy hosszú szoknyában járnak, kerülik a fürdőket, strandokat, megfosztva magukat bizonyos időtöltéstől, sportolástól. A konkrét panaszosság többféle módon is jelentkezhet, a visszeresség mentén, ill. az egész lábat érintve. A visszér mentén kialakult fájdalom, csipkedő, feszítő érzés a közvetlen érfal feszülésre utal. Néha ez speciális helyeken jelentkezik, a végbél vagy a hüvely mellett. Ez utóbbiak érzékenységét a menstruáció is gyakran fokozza. A visszeres terület melegségét (sokan gyulladásnak gondolják) a kitágult visszerekben lévő tömegesebb vér okozza, mely a belső magasabb testhőmérsékletet a hűvösebb bőr területére közvetíti. Erősebb visszeresség esetén kellemetlen hatást okozhat az erek rengése sportolás, futás közben. Előfordulhat, hogy a kitágult felszínes visszerek sérülésre vagy spontán módon megrepednek látványos vérzést előidézve. A visszeresség általános alsó végtagi hatása egyfelől a pangásból, a vénafalakon átpréselődő folyadékból, vérben lévő anyagok kilépéséből adódik. Mindehhez gyakran társul nyirokpangás is, Leggyakoribb panaszként a vádli feszülése, nehézláb érzése, boka duzzanat léphet fel. Gyakori panasz még a főleg éjszaka, ágymelegben jelentkező vádli görcs.
